Videók

Meglepő, de igaz: a náthás, köhögős gyerekek jó része mehet bölcsibe, óvodába – felesleges elkülöníteni őket

2017-02-06

| Frissítve:

2018-06-30 19:50:09

Dr. Novák Hunor

A FEM3 Cafeban az is kiderült, Berki Krisztián lázcsillapítás terén felülmúlja a magyar szülők jó részét.

Arról is szó volt, hogy sok szülő felháborodott, hogy mások beteg gyerekeküket bölcsődébe, óvodába viszik, így azok megfertőzik a többieket. De vajon jogos a felháborodás? Mikor mehet közösségbe a gyerek a szakmai ajánlások szerint? Számos tabu, tévhit felszínre került az adásban, de kezdjük azzal: Berki Krisztián elmondta, hogy lebeszélte párját arról, hogy gyerekük hőemelkedésére lázcsillapítót adjanak, ugyanis nem volt rossz a közérzete. Ezzel Berki felülmúlta pozitív értelemben a magyar szülők jelentős részét, szomorú tapasztalatom ugyanis, hogy sokan már hőemelkedés esetén bevágják a lázcsillapítót a gyerekbe, annak általános állapotától függetlenül. Valójában a láz teljesen ártalmatlan, jótékony folyamat, ami egyértelműen segíti a gyógyulást, csillapítani csak akkor javasolt, ha rossz a gyermek közérzete, mindegy, hány fokot mutat a hőmérő – részletek a lázról itt.

Mikor mehet és mikor nem mehet közösségbe a gyerek?

Ezt csak egyénre szabottan lehet eldönteni, vannak ugyanakkor általános elvek. Egy rossz állapotú beteg gyereknek sokkal jobb, ha otthon pihenhet, gyógyulhat. A fertőző (de akár jó állapotú) gyereket sem szabadna közösségbe vinni, például hasmenéses/hányásos betegség után még 48 óráig célszerű számos ajánlás szerint otthon tartani a gyereket, hiszen hiába szűntek meg a tünetek, a gyerek még fertőzőképes. Vannak sajnos egyéb tényezők is, amikor a szülő már nem tud többet otthon lenni a gyerekével például táppénzen munkahelyen miatt.

Náthás gyereket ugyanakkor nem indokolt az esetek többségében elkülöníteni, erről már cikkemben írtam. Ezt nem én mondom, hanem a világ vezető orvostudományi szaklapja, az Uptodate.com. A magyarázat egyszerű: már a tünetek megjelenése előtt, a látszólag teljesen egészséges gyerek már megfertőzi társait a náthát okozó vírussal. Azaz hiába vesszük ki már az első tüsszentéskor a gyereket oviból, bölcsiből, a náthás járvány már elkerülhetetlen, mert a gyerekek így is  – úgy is összevissza fertőzik egymást. A náthát nem lehet elkerülni: elkaphatja a gyerek szupermarketben, a játszótéren, akkor is, ha kinyitja az ablakot vagy kenyeret eszik otthon (amit előtte megfogott valaki a Tescoban, így rákerült a vírus). Éppen ezért mint megtudtam, fejlett nyugat-európai országokban ha a gyerek nátha miatt köhög, taknya-nyála folyik, akkor is viszik ugyanúgy közösségbe, ha gyógyszer kell, beadják az óvodában neki. Sajnos a magyar bölcsődék, óvodák jó részében nem vállalják a gyógyszerek beadását, ami szintén helytelen gyakorlat, és Nyugat-európa legtöbb országában ez nem így működik. De miért is kellene külön képzettség ahhoz, hogy valaki beadjon a gyereknek 5 ml eperízű szirupos gyógyszert? Elvégre a saját gyerekének ugyanúgy beadja a gondozó/óvónő, nem kell hozzá külön jogosítvány. A gondozóknak, óvónőknek véleményem szerint vállalnia kellene a gyógyszer beadását épp úgy, mint ahogy a gyereknek inni adnak, ha szomjas.

A skarlát (ami a Streptococcus okozta torokgyulladás szövődménye) az antibiotikumos kezelés után 24 órával már nem fertőz, azaz mehet közösségbe. Rengeteg olyan gyerek van, akinek már a közérzete jó, nem fertőz, mehetne közösségbe, de még antibiotikumot kap (összesen mondjuk 10-14 napig): az ilyen gyerekeket is lehetne közösségbe vinni.

Egy banális felső légúti fertőzés után még akár 3-4 hétig jelen lehet köhögés – az ilyen köhögős gyerekek is mehetnének közösségbe, elkülönítésük indokolatlan. Persze itt is több tényező szerepet játszhat, például ha a délutáni alvást a gyerek végigköhögi, ettől a többi gyerek nem tud aludni, akkor értelemszerűen otthon kell maradjon.

A köhögős gyereken felháborodnak, a bárányhimlősnek örülnek – hát mi folyik itt Gyöngyösön?! 

Elég abszurd, hogy míg sok édesanya felháborodik, ha valaki közösségbe visz egy köhögős, náthás gyereket, Magyarországon sokan szabályosan örülnek annak, ha valaki bárányhimlős. Sőt: bárányhimlő-partikat szerveznek, hogy a fertőzésen még nem átesett gyerek minél előbb elkapja a bárányhimlőt.  Ez egy súlyos tévhit, beteges szokás, amely miatt nagyon sok szenvedés éri a gyerekeket. A bárányhimlőn ugyanis egyáltalán nem jó átesni súlyos szövődményei is lehetnek, a védőoltás javasolt mindenkinek: erről szóló részletes összefoglalómat itt olvashatja el. 

dr. Novák Hunor