Védőoltások

„Bárányhimlősnek lenni a 21. században bűn” – összefoglaló a bárányhimlő elleni oltásról

2017-01-14

| Frissítve:

2023.09.02 15:15:57

Dr. Novák Hunor

Rémhírek és tévhitek helyett a tények ismertetésével szeretnék Önöknek segíteni. Veszélyes-e a bárányhimlő? Jobb elkapni minél fiatalabban? Érdemes oltani? Mik az oltás kockázatai?

A cikk felkavaró képeket tartalmaz, kattintson a képre a teljes megjelenítéshez!

„A gyermekorvosunk azt mondta, döntsem el én, a patikus szerint pedig felesleges a bárányhimlő elleni védőoltás.” „Tanácstalan vagyok, tényleg jobb, ha átesik rajta a gyerekem?” Ez csak néhány hozzászólás, nagyon sok szülő kérte, hogy írjak a bárányhimlő elleni védőoltásról, mert az ellentmondó tanácsok miatt nem tudnak dönteni, hogy érdemes-e beadni. Nagyon helyes, ha egy XXI. századi szülő az interneten is tájékozódik egészségügyi témákban, de nem irigylem a szülőket, mert ennek az eredménye azonban az, hogy ellentmondásos információkat, történeteket olvasnak, így aztán nem tudnak dönteni.

Ahogy megszokhatták, evidence-based (bizonyítékokra alapozó) orvosként nem a régen tanultakra, sokszor elavult orvosi tankönyvekre támaszkodom, nem internetes honlapokon fellelhető eddigi írásokból gyúrok össze egy n+1-edik újabb cikket, hanem a legújabb nemzetközi publikációkra, irányelvekre és a legmodernebb oldalra, a közel 6.000 orvos és kutató által szerkesztett UpToDate.com naprakész javaslataira alapozva készítem el egyedülálló összefoglalóimat. Sokak bizonyára azt fogják mondani a cikk elolvasása után: „nekünk az orvos pont az ellenkezőjét mondta, mint amit Ön ír”. A probléma az, hogy a korszerű információk lassan terjednek, és bár tartanak továbbképzéseket ebben a témában is, sajnos nem minden orvoshoz jutottak még el a régi nézetek cáfolatai.

Sok szülő fél a védőoltásokról, mert egyre több rosszat, leleplező írást, videót találnak az interneten. Tényleg autizmust okoz a védőoltás? Káros anyagok vannak az oltásokban? Sokféle információt terjesztenek a védőoltásellenes, oltáskritikus szervezetek, de itt írtam arról, miért hazudnak, és miért ne higgyen nekik: parlagfűzabálás, netkábelen keresztül terjedő nemi betegség, gondatlanságból elkövetett emberölés is fűződik a nevükhöz.

Ma már nem igaz, hogy „a bárányhimlőn minél előbb át kell esni”

A bárányhimlő (varicella, chickenpox) az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amin a gyerekek elsöprő többsége átesik; hazánkban évente legalább kb. 40-50 ezer új esetet regisztrálnak. Tipikus esetben bárányhimlős kiütések után a vírus a szervezetben lappang életünk végéig, majd felnőttkorban  történő reaktiválódásakor (például a mellkason) övsömör nevű kiütéses betegséget hozhat létre. De ez nem mindig van így, a tévhitekkel ellentétben nem csak egyszer, hanem akár többször is lehet valaki bárányhimlős.

Nagyon elterjedt nézet a szülők (és az orvosok, egészségügyi dolgozók egy részének) körében, hogy az a jó, ha a gyermek minél hamarabb természetes úton elkapja a bárányhimlőt és átesik a fertőzésen. Ez a nézet több száz évvel ezelőttről ered, és nem teljesen alaptalan, azt ugyanis már régen is tudták, és tény, hogy azok esetében, akik nem fiatal korukban kapják el a bárányhimlőt, hanem serdülőkorban vagy felnőttként, a fertőzés sokkal súlyosabb lefolyású, gyakrabban jár szövődménnyel. Mivel akkoriban nem volt védőoltás, ezért valóban csak azt tudták tenni a bárányhimlő és szövődmények enyhítése érdekében, hogy minél hamarabb „megfertőztették” gyereküket bárányhimlővel, hogy enyhébb lefolyású legyen a betegség. Ugyanakkor a fiatalon elkapott bárányhimlő is okozhat ugyanúgy súlyos szövődményeket – tehát a 21. században, a védőoltások korában már nem igaz, hogy oltás helyett jobb, ha a gyermek minél előbb természetes úton fertőződik meg.

Mivel még mindig él a tévhit, hogy „a bárányhimlőt minél előbb célszerű elkapni”, ezért mindent meg is tesznek ennek érdekében a szülők.  Már én is találkoztam több olyan gyerekkel, akit  szándékosan „bárányhimlő-partiba” (!) vittek a szüleik, azaz egy masszívan bárányhimlős, fertőző gyerekhez vittek sok másik egészséges gyereket, hogy elkaphassák tőle a bárányhimlőt. Az egyik szülő azt mesélte nekem, hogy amikor híre ment a faluban, hogy bárányhimlős lett néhány gyerek, még a távoli településekről is vitték, özönlöttek hozzájuk a még bárányhimlőn át nem esett gyerekek – a szülők ugyanis alig várták, hogy elkaphassa gyerekük… Néhány évvel ezelőtt még arról is olvasni lehetett, hogy külföldön egy nő bárányhimlős nyalókát árult Facebookon a szülőknek, hogy könnyen meg tudják fertőzni gyereküket.

Akik olvassák oldalamat, ismerhetik a mottómat: Nem azt mondom, amit a szülők hallani akarnak, hanem az igazat! Most is ki kell ábrándítsak sokakat: a bárányhimlőt elkapni egyáltalán nem jó ötlet, sőt, elég kockázatos!

A bárányhimlő nem veszélytelen: valójában báránybőrbe bújt farkas

A bárányhimlő az esetek egy jó részében, becslések szerint minden tizedik gyermeknél szövődménnyel jár és a nagy baj, hogy nem tudjuk biztosan megjósolni, ki lesz az, akin csak kiütések jelennek meg (bár az sem egy kellemes betegség), és ki az, akinél komplikáció lép fel. Egy normális bárányhimlős fertőzés járhat néhány pöttyel, de sokszor sok kiütéssel – és még ez sem számít szövődményes esetnek:

A kérdés tehát annyi: szeretné, ha gyereke így nézne ki, szeretné, ha szenvedne, kínlódna? És ez nem szövődményes, ez egy normális lefolyásnak számít! Ráadásul a tapasztalat az, hogy hazánkban egyre több a szövődményes eset: két év alatt több mint 1600 (!!!) magyar kisgyereket kellett kórházban kezelni bárányhimlős szövődmény miatt. A bárányhimlő szövődményeként bőrfertőzés, vérmérgezés (szepszis, keringésösszeomlás), tüdőgyulladás,  súlyos májgyulladás, epilepszia-szerű görcsök, agyvelőgyulladás, bénulás és teljes vakság alakulhat ki. A bárányhimlő az immunrendszert tartósan legyengíti, megviseli, így utána sokkal könnyebben kap el más betegségeket a gyerek. Tévhit, hogy az „erős immunrendszerű”, makk egészséges gyerekekre nem veszélyes a bárányhimlő: a Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályán közel a bárányhimlő súlyos szövődményei miatt kezelésre szoruló gyerekek 76%-a korábban teljesen egészséges volt, ez derült ki a nemrég befejezett adatfeldolgozásból, ez egybecseng a nemzetközi adatokkal.

Furcsa, hogy a közvélekedés szerint a magas láz veszélyes, a bárányhimlő pedig nem – noha valójában ezeknek pont a fordítottja igaz. Nem veszélyes a bárányhimlő? Vajon mit szólnának ehhez azok a magyar szülők, akiknek gyermeke nemrég 12 évesen megvakult a bárányhimlő miatt? Vagy azok a magyar szülők, akiknek nemrég négy éves gyerekük halt bele a bárányhimlő szövődményeibe? A példákat hosszasan sorolhatnánk, ezek nemrég megtörtént esetek hazánkban, és az Ön gyerekével is megtörténhet! Sajnos én is találkoztam már több súlyos bárányhimlős komplikációval, részt vettem a kezelésben és nagyon mérges voltam, hiszen többeket közülük direkt „bárányhimlő-partiba” vittek a szülők, mert úgy hallották, jó ötlet, ha hamar megfertőződik. Mindezek a szörnyű esetek oltással elkerülhetőek lettek volna. Persze ez nem a szülők hibája, ők csak jót akartak, de ezért fontos, hogy a tévhiteket eloszlassuk és helyet kapjanak a korrekt információk, ezért küzdök cikkeimmel.

dr. Mészner Zsófia és dr. Kulcsár Andrea bárányhimlős betegekről készített elrettentő képeiket az interneten bárki megtekintheti, ha a Google-ben keres, ide is beszúrok néhányat a szemléltetés céljából, hogy mi lehet egy bárányhimlő eredménye akár egy egyébként teljesen egészséges, erős immunrendszerű egyénnél is:

Bárányhimlő-elleni védőoltás: átütő siker az USA-ban is

„Magyarországon oltásterror van, kényszerítik a védőoltások beadását, pedig fejlett országokban ezekről szabadon dönthet a szülő, nincs annyi kötelező védőoltás” – gyakran olvashatunk az interneten efféle érveléseket. A valóság az, hogy számos fejlett nyugat-európai országban kötelező még a bárányhimlő elleni védőoltás is. Bár az Egyesült Államokban tényleg nem kötelező beadni ezt az oltást, „csak” azt felejtik el közölni az oltásellenes téveszméket hirdetők, hogy az USA 50 tagállamából 49-ben az általános iskolai felvétel követelménye a bárányhimlő elleni védőoltás, azaz gyakorlatilag így kényszerítik ki az oltás beadását.

Az USA-ban 1996 körül vezették be  rutinszerűen ezt a  védőoltást, a következő évek döbbenetes statisztikái magukért beszélnek, az oltás hatására:

• a teljes népességben 79%-kal, a csecsemők körében pedig 90%- csökkent a bárányhimlős megbetegedések száma
• kb.  90%-kal csökkent azoknak a száma, akik bárányhimlő miatt kórházi kezelésre szorultak
• A bárányhimlő miatti halálesetek száma 88%-kal csökkent.

Egy oltás nem mindenkinél alakít ki védettséget (úgynevezett oltást áttörő, áttöréses bárányhimlő alakulhat ki), ezért 2006 óta egy második oltást is javasolnak ismétlésként, aminek hatására a fenti statisztikák még tovább javultak, és a védettség is tovább tart. Mivel nem olyan rég óta folyik az oltás (nincs 50 éve oltott egyén), ezért nem tudjuk biztosan, hány évtizedig tart a védettség, kell-e valaha ismételni.

Részletek az oltásról: óriási előny, minimális kockázat

Két oltás után a statisztikák szerint gyakorlatilag 100%, hogy gyermekünk nem kaphat súlyos bárányhimlős fertőzést, nem alakul ki nála bárányhimlős szövődmény, ez az oltás legnagyobb előnye. A gyermekek pedig kb. 93%-ánál még enyhe bárányhimlős betegség sem lesz, azaz náluk teljesen elkerülhető ez a kellemetlen betegség.

Az oltás jól tolerálható, a kockázatok minimálisak.  A gyakoribb mellékhatások:

• az oltottak kb. 20-25%-ánál jelentkezik enyhe duzzanat, fájdalom, bőrpír az oltás helyén, jelentős fájdalom esetén fájdalomcsillapító (ibuprofen, paracetamol) adása javasolt.
• oltást követően 15% az esélye, hogy láz alakul ki (akár 39 fok feletti). Itt jegyezném meg: téves az a gyakorlat, hogy már oltást követően megelőzésképpen lázcsillapító kúpot adnak a gyereknek. A láz semennyire sem veszélyes, még 40 fok felett sem okozna kárt, nem okoz görcsöt, hazánkban boszorkányüldözés zajlik a lázzal szemben. Valójában se hűtőfürdő, se gyógyszer nem javasolt rutinszerűen, csak nagyon rossz közérzet esetén javasolt a láz csillapítása.
• az oltottak 3-5%-ánál testszerte jelentkezhet enyhe bárányhimlős kiütés, további 1-3%-uknál pedig csak néhány kiütés jelentkezik az oltás környezetében, ezek tipikusan az oltást követő két héten belül észlelhetők. Testszerte jelentkező kiütés esetén ritkán a gyermek megfertőzheti a bárányhimlőn még nem átesett gyermekeket, ezért ilyenkor néhány napig célszerű kerülni a fizikai kontaktust az oltott gyerekkel a még bárányhimlőn nem átesett egyéneknek.
• a súlyos mellékhatások, például az agyhártyát érintő gyulladás olyan extrém ritka, hogy világszerte csak 1-1 bizonytalan esetet közöltek le szenzációként, az egyik leggyakoribb oltóanyag tájékoztatójában nem is említenek ilyen potenciális mellékhatást, pedig a gyógyszergyárak minden potenciális mellékhatást bele szoktak írni túlzó módon, hogy védjék magukat a perektől. Magyarán több az esélye, hogy egy nyaralás során cápatámadás éri gyerekünket vagy kókuszdió esik a fejére és meghal a brazil tengerparton, mint hogy a bárányhimlő elleni vakcinától súlyos mellékhatást szenvedhessen.

Nem adható be az oltás:

• egyidejű közepes/súlyos betegség esetén (tüdőgyulladás, hányás, középfülgyulladás stb.)
• aki valamely összetevőre allergiás (pl.: neomicin, zselatin). Itt fontos megjegyezni a tojásallergiások miatt: az oltás tojáskomponenst nem tartalmaz!
• várandósság esetén, vagy ha éppen azzal próbálkozik az egyén
• immungyengítő terápia, súlyos immunbetegségek vagy szteroidterápia esetén (asthmásoknál a belélegezhető szteroidos gyógyszer minimális mennyiségű, ezért náluk az oltás beadható!)

Így ellenőrizheti vérvétellel, volt-e bárányhimlős

A bárányhimlő elleni védőoltás mindenkinek javasolt, aki még nem esett át a fertőzésen – Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 5-10%-a fogékony a bárányhimlőre, náluk ajánlott az oltás beadása. Vérvizsgálattal nagy biztonsággal ki lehet mutatni, átesett-e már természetes úton fertőzésen: a Krokiban gyerek vérvétel elérhető, a Varicella zoster vírus (VZV) antitestek nevű laborvizsgálatunkat érdemes kérni. Ha az azt igazolja, az adott személy már átesett bárányhimlőn, nem éri meg a fizetős oltásra költeni.

Kinek és mikor javasolt beadni, mit lehet megvenni? 

Ha valaki a vérvizsgálat alapján nem esett át bárányhimlőn, javasolt neki az oltást beadni. Ha a gyermek nem kapott oltást, de bárányhimlős gyermekkel érintkezett, a kontaktust követő 3 napon belül gyorsan érdemes beadni az oltást, mert enyhíti a tüneteket – ilyen esetben akár már 9 hónapos kortól adható az oltás.

Két cég forgalmazza a bárányhimlő elleni oltást, Varilrix és a Varivax néven kaphatók. A fél milliliter tartalmú, gyengített bárányhimlővírust tartalmazó védőoltást szubkután, a bőr alatti zsírszövetbe kell beadni (például has oldalán  vagy a vállba). A védőoltást 1 éves kortól lehet adni (bárányhimlős beteggel történő érintkezés, fertőzés veszélye esetén akár 9 hónapos kortól is adható), a második oltást pedig legalább 4 hét különbséggel kell megadni.

Semmi sem fekete vagy fehér, egy evidence-based (bizonyítékokra alapozó) orvosnak mérlegelnie kell, hogy az adott terápia, gyógyszer előnye felülmúlja-e a várható hasznot: a bárányhimlős elleni védőoltásnál egyértelműen igen a válasz, használatával nem csak egy sokszor kellemetlen, ronda betegség előzhető meg, hanem a nagyon súlyos szövődmények, halálesetek is kivédhetők. Remélem, a fenti összefoglalóval sok szülőnek választ tudtam adni, hogy kétkedések helyett meghozhassa a jó döntést.

A 21. században a bárányhimlő elkerülhető – és elkerülendő. Sajnos elhiszem, hogy nem minden szülő teheti meg, hogy egy ilyen drága oltást megvegyen – remélem, az állam támogatni fogja ezt a jövőben.

Maximálisan egyetértek dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyász szavaival: „Két évtizedes tapasztalat alapján állítom, hogy a gyermek számára a legfölöslegesebb szenvedést a bárányhimlő, illetve szövődményei okozzák. Azért fölösleges, mert egyszerűen megelőzhető. A 21. században bűn megbetegedni és bűn szenvedni olyan betegségtől, ami elkerülhető volna.”

A tévhitekről, bárányhimlőről megbízható információkat itt találhat: http://baranyhimlo.hu/

Take home message, azaz útravaló tudnivaló:

Nem igaz, amit az oltásellenes szervezetek állítanak.

Nem igaz, hogy a bárányhimlő veszélytelen.

Nem igaz, hogy jobb a bárányhimlőt elkapni, átesni a fertőzésen.

Nem igaz, hogy egy védőoltás is elég.

dr. Novák Hunor

Forrás:

Clinical features of varicella-zoster virus infection: Chickenpox – Uptodate.com, 2016
Vaccination for the prevention of primary varicella infection (chickenpox) – Uptodate.com, 2016
Varicella in infants after implementation of the US varicella vaccination program. – Pediatrics 20111
Evolution of varicella surveillance–selected states, 2000-2010. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2012 Aug
dr. Mészner Zsófia előadása
Fotó: Postertjack – Wikipédia
Update: Vaccine Side Effects, Adverse Reactions, Contraindications, and Precautions Recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices (ACIP)- CDC
Bárányhimlőről szakértőktől – baranyhimlo.hu
Epidemiology of varicella-zoster virus infection: Chickenpox, Post-exposure prophylaxis against varicella-zoster virus infection- Uptodate.com, 2016
Near elimination of varicella deaths in the US after implementation of the vaccination program. – Pediatrics, 2011