Vegyes hírek

Nem igaz, hogy lázas állapotban kell levenni a hemokultúrát

2018-12-10

| Frissítve:

2018-12-11 10:01:32

Dr. Novák Hunor

Elterjedt tévhit az orvosok, mikrobiológusok körében, hogy a láz felmenő szakában vagy lázas állapotban javasolt levenni a hemokultúrát. Ez a téma csak egészségügyi dolgozókat érint, de mégis fontos foglalkoznom vele.

Súlyos állapotú fertőzésekben a kórokozó (pl.: baktérium) a vérbe kerülhet, és így szétszóródhat a szervezetben. Ilyenkor egy speciális palackba vesznek vért (ez a hemokultúrás palack), amiből aztán a laboratóriumban megpróbálják kitenyészteni a kórokozót:

Ez azért jó, mert aztán meg tudják mondani a mikrobiológusok, hogy az adott baktérium milyen antibiotikumra érzékeny, és mire nem. Ez tehát életmentő segítség lehet az orvosok számára.

Mikor kell levenni? Mai napig rosszul tanítják az orvosi egyetemeken is

Nem csak hazánkban, hanem világszerte elterjedt nézet (volt), hogy lázas állapotban, pontosabban a láz felmenő szakában, vagy a lázkiugráshoz legközelebbi időszakban javasolt levenni a hemokultúrát, mert akkor van több baktérium a vérben, így nagyobb eséllyel sikerül kitenyészteni a kórokozót. De ez nem igaz.

De vajon honnan ered ez a tévhit? Dr. Richard Thomson-tól, aki Ohio-ban dolgozott egy mikrobiológiai laborban. Ő csinált egy vizsgálatot, azt nézte, mikor sikerült többször baktériumot kitenyészteni a hemokultúrás palackból, ha azt a beteg lázas vagy láztalan állapotában vették le. Bár első ránézésre úgy tűnt neki, hogy a lázkiugrásnál levett palackokból több lett „pozitív”, valójában a két csoport (lázas és láztalan állapot) között statisztikailag NEM VOLT szignifikáns különbség. Vizsgálatának rövid összefoglalóját (absztrakját) 1989-ben publikálták, és bár teljes terjedelmében cikke nem jelent meg hivatalosan, ezt mégis felkapták a mikrobiológusok, és tévesen azt kezdték terjeszteni, a láz felmenő szakában javasolt levenni a palackot. 

Közel 20 éven át mindenki elhitte ezt, a világon senki sem nézett utána, mire alapozva folytatják ezt a gyakorlatot (vajon hány ilyen lehet még az orvoslásban?).  Végül 2008-ban publikáltak egy komoly vizsgálatot, amin több mint 1400 beteg bevonásával az derült ki, hogy hiába veszik le lázas állapotban a hemokultúrát, attól nem lesz több pozitív eredmény. Aztán 2016-ban publikáltak egy még nagyobb vizsgálatot, ahol több mint 17.000 (!) levett hemokultúrás palackot vizsgáltak meg, összevetve ezt a vérvétel pillanatában a beteg lázas vagy láztalan állapotával. Ott is az derült ki: a testhőmérséklet, a láz nem számít, teljesen mindegy, mikor veszik le a hemokultúrát, ettől nem lesz nagyobb eséllyel kimutatható a baktérium. Ezt mondja jelenleg is a világ egyik vezető orvostudományi szaklapja, az Uptodate.com is.

Több ismerősömet megkérdezve úgy találtam, hogy a legtöbb nyugat-európai kórházban egyáltalán nem nézik, hogy lázas-e a beteg, amikor leveszik a hemokultúrát, nem várnak lázkiugrásra vagy hőemelkedésre sem. Találtam ugyanakkor olyan angliai kórházi protokollt, ami még azt javasolja, hogy lázas állapotban javasolt levenni a hemokultúrát, szóval ez a tévhit szórványosan még a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban is jelen van.

Hazánkban ugyanakkor rendkívül elterjedt ez a téves gyakorlat, többnyire ezt tanítják az orvosi egyetemeken, publikációkban is ezt írják. Ha rákeresünk az interneten, ezt a tévhitet találjuk szinte mindenütt, a Szegedi Tudományegyetemtől kezdve az egyik legnagyobb laborhálózaton és legnagyobb magyar kórházak protokolljain át egészen az Országos Epidemiológiai Központig, akiknek ráadásul egyik fő profilja a fertőzések, hemokultúra és egyéb vizsgálati anyagok elemzése. Sok orvos, túlfűtve a tévedhetetlenségétől és büszkeségétől felháborodik és sértésnek veszi, ha én vagy bárki más rá mer mutatni erre a tévhitre. Pedig ebben semmi szégyen nincs: korábban én is rosszul tudtam, de nem ez a szégyen, hanem az, ha az ember nem kétked, és nem igyekszik alázatosan, folyamatosan tanulni, végül pedig változtatni azon, amit eddig rosszul tudott.

Ami igazán fontos és számít a kórokozó kimutatása szempontjából, az a levételi technika (sterilitás betartása), a megfelelő vérmennyiség, többszöri levétel.

Miért veszélyes ez a tévhit?

„Láz esetén vegyünk hemokultúrát” – sokszor hangzik el ez az orvosi kérés. Valójában helyesebb volna azt mondani: fertőzésre utaló tünet esetén vegyünk hemokultúrát, például egy műtét után, ha új panasza jelentkezik a betegnek, hiszen a láz nem is kötelező, hogy mindig, minden infekció esetén megjelenjen.

„Láz esetén hemokultúra” – ez nézet vezet oda, hogy sokszor nem veszik le  gyermekeknél az antibiotikum adása előtt a hemokultúrát, mondván „hát nem volt láza”, illetve az is előfordul, hogy lázra várva, hemokultúra levételére várva késlekednek az antibiotikum adásával. Én mindkettővel sokszor találkoztam, súlyos állapotú betegeknél is, gyógyulási, túlélési esélyeiket mindkét verzió rontja, ezért fontos ezzel a tévhittel foglalkozni.

Nagyon fontos, hogy súlyos állapotú betegnél azonnal vegyünk hemokultúrát, ne várjunk ilyenkor sem a lázra, és ne késlekedjünk az antibiotikum adásával!

Forrás: 

When is the Best Time to Obtain Blood Cultures from My Potentially Septic Patient?
Timing of Specimen Collection for Blood Cultures from Febrile Patients with Bacteremia 2008
Diagnostic Yield of Timing Blood Culture Collection Relative to Fever – Kee PP, et al. Pediatr Infect Dis J. 2016.
Blood cultures for the detection of bacteremia – Uptodate.com 2018
Fotó: James Heilman, MD – Wikipedia, licensz: (CC BY-SA 3.0)