Vegyes hírek
Miért kell az orvosnak igazolnia a gyerek hiányzását, miért nem jó a szülő?
2017-05-09
| Frissítve:
2017-05-09 19:20:23
Dr. Novák Hunor
Teljesen elfogadhatatlan a három nap szülői igazolás. Abszurd, hogy a szülőnek igazolásért kell rohangálnia, de egyre több orvos emeli fel a szavát ezzel a szokással szemben.
Én is feszegettem már ezt a témát és fogom is, dr. Korausz Etelka pomázi gyermekorvos pedig az alábbit írta Facebook-oldalán:
A véleményem szerint a szülők és a házi gyermekorvosok életét megnehezítő, megkeserítő orvosi igazolásokkal kapcsolatban szeretnék leírni néhány gondolatot. Kezdjük a bölcsődei és az óvodai betegségek miatti hiányzások igazolásával. Itt első sorban azért kérnek orvosi igazolást, hogy a gyermek meggyógyult-e, visszamehet-e a közösségbe. Szeretnék néhány dolgot tisztázni.
Azt, hogy a gyermek még beteg-e, hogy köhög-e még, hogy volt-e láza, hogy van-e még hasmenése, nem az orvos tudja megítélni, aki percekig látja csak a beteget, hanem a szülő és az óvónő, vagy a gondozónő. A legtöbb betegségnek vizsgálattal nincsenek is tünetei, azt az orvos is a szülő elmondása alapján értékeli. Ha a szülő azt mondja, hogy a gyermek jól van, én mindig ki fogom adni az igazolást. Nem helyes azonban orvosi igazolást lobogtatva a még beteg gyermeket bevinni a közösségbe, mint ahogy az sem helyes, ha egy kicsit náthás, kicsit köhögős gyermeket kitiltják onnan.
Tudnunk kell, hogy a gyermekek a közösségben már lappangási időszakban is fertőznek, úgyhogy kivédhetetlen a bölcsődés-óvodás korban a gyakori betegség. A szülőknek ezzel számolni kell, ha gyermekük közösségbe kerül, megelőzésre nincs mód!
Az iskolai hiányzások esetén a mulasztott órák, napok igazolására kérik az igazolást. Ezzel kapcsolatban nagyon sok mindent nem értek, és nem tudok elfogadni. Miért kell az orvosnak igazolni, hogy a gyermek beteg volt? Miért nem igazolhatja valamennyi betegség miatti hiányzást a szülő? A szülő jogi értelemben az élet összes területén felelősséggel tartozik a gyermekéért. Csak éppen azt nem igazolhatja, hogy a gyermeke betegség miatt hiányzott? Mikor fogjuk a szülőket ebből a szempontból is felnőttnek tekinteni? Miért nem mindegy az végül is, hogy beteg volt-e, ha hiányzott, vagy nem? Hiszen akkor sem volt ott, ha a hiányzás igazolt. Teljesen elfogadhatatlan a három nap szülői igazolás. Mindenki tudja, hogy ez kevés.
Csak példaképp írom le, hogy milyen okokból kérnek a szülők orvosi igazolást:
- temetésen, virrasztáson voltunk
- rokonokhoz utaztunk
- kisebb testvérre vigyázott
- felső vezeték szakadás volt a HÉV-nél
- lerobbant az autó
- nagy hó esett
- az osztályfőnök küldött, hogy kérjek orvosi igazolást…
Senki ne gondolja, hogy a háziorvos feladata, hogy nyomozzon, vajon jogos-e a hiányzás. Nekünk erre se időnk se energiánk nincs, se nem feladatunk ez. Ezért azt gondolom,hogy nincs más választásom, mint minden szülőnek megadni az igazolást, aki betegségre hivatkozva kéri,hiszen ő felel a gyermekéért. De nagyon méltatlannak érzem, még ha sokszor emberileg érthető is a helyzet, hogy ezáltal tulajdonképpen hazugságra vagyok kényszerítve, és orvosi pecsétemet és aláírásomat kell adnom a nyilvánvalóan sejthető hazugságokhoz. Mivel a fenti esetekben a betegség hazugság!!!
És akkor még nem is említettem azt, hogy sokszor a szülő a nyilvánvalóan orvosi beavatkozást nem igénylő betegségek, pl.: láztalan nátha, köhögés, hasmenés…esetén nem is jönne orvoshoz, de az igazolás miatt kénytelen jönni. Emiatt sokszor szabadságot vesz ki a szülő, vagy a gyermek egy nappal többet hiányzik.
A kamaszok esete pedig megint más problémát vet fel. A szülők sokszor egyedül küldik a rendelőbe a nagyobb gyermekeket, pedig ez jogilag nincs rendben. 18 év alatt szülővel kellene jönni.! De nem csak ez a gond. Ha a kamasz egyedül jön, és olyan panaszokat mond, ami nem látszik vizsgálattal, pl.: fejem fájt, lázas voltam, hasmenésem van…stb, akkor megkapja az igazolást. Ha esetleg tényleg „lógni akar”, azt még a szülő sem tudja, hiszen ő nincs ott. Tehát ismét csak azt tudom mondani, hogy a szülőnek kellene igazolnia a betegségek miatti hiányzásokat!
A fentiek alapján csak remélni tudom, hogy egyszer ez megváltozik, és a törvényt az igazolásokkal kapcsolatban olyan valaki írja majd, aki figyelembe veszi a mindennapi gyakorlatot. Végezetül megjegyzem, hogy a Házi Gyermekorvosok Egyesülete sem tud évek óta eredményt elérni a fenti témában.
