Vegyes hírek
Kanyaróval fertőződött meg Budapesten egy 14 hónapos magyar kislány, kórházban kezelik
2018-02-22
| Frissítve:
2018-06-30 19:49:29
Dr. Novák Hunor
Nagy kérdés, kiket fertőzhetett még meg: ez a betegség ugyanis már a tünetek megjelenése előtti napokban fertőz. Legyőzöttnek hitt betegség tért újra vissza, ezúttal nem a román határ mentén, hanem Magyarország szívében. Exkluzív hír, amit a magyar médiában először a novakhunor.hu-n olvashatnak!
A kanyaró ellen is védelmet nyújtó, kombinált védőoltás (MMR-oltás) hazánkban kötelező, 15 hónaposan oltják be a gyermekeket, és 11 éves korban kapnak egy második oltást. A fővárosban nagyon rég nem volt kanyaró: most egy 14 hónapos, életkora miatt még nem oltott magyar kislány fertőződött meg, őt jelenleg is az egyik nagy budapesti kórházban ápolják – tudtam meg, amit dr. Kulcsár Andrea infektológus, védőoltási szakértő is megerősített nekem.
A kislány 100%, hogy kanyarós, ezt laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták. Annyit tudunk, hogy a fertőzést szinte biztosan Budapesten kapta el, vélhetően olyan – valószínűleg tünetmentes emberek – fertőzték meg, akik a környező országokban jártak, és onnan hurcolták be a fertőzést.
A kanyaró brutálisan fertőzőképes
Az érintett kislány már nem fertőz, viszont a fő probléma az, hogy nem tudjuk, hány ember kaphatta el a tőle eddig. A kanyaró ugyanis az egyik legfertőzőbb betegség, a statisztikák szerint míg egy rettegett ebolás beteg átlagosan 2 másik embert fertőz meg, addig egy kanyarós beteg 11-18 másik embert betegít meg. A kanyaró 90%-os valószínűséggel betegíti meg a fogékony egyént, emberről emberre, és a levegőben is terjed: ha a beteg egyet köhög, a levegőben a vírus akár két óráig életképes marad a világ vezető orvostudományi szaklapja szerint. A kanyaró lappangási ideje 6-19 nap, azaz a megfertőződés után ekkor jöhetnek a tünetek, amik elég semmitmondóak, influenzának is hihetik: láz, rossz közérzet, étvágytalanság, köhögés, a szem kötőhártyájának gyulladása és testszerte jelentkező kiütés jellemző. A kanyarós beteg a kiütések megjelenése előtti öt nappal már fertőz a kiütések megjelenése utáni negyedik napig. A kanyarós beteg azonnal elkülönítése javasolt.
A tisztánlátás végett: megkérdeztem dr. Kulcsár Andrea infektológust, hazánk egyik vezető védőoltási szakemberét
A kanyaró közismerten az egyik legjobban terjedő fertőző betegség. Mik a veszélyei?
dr. Kulcsár Andrea: A fő probléma, hogy a kanyaró a tünetek megjelenése előtti napokban már fertőz, azaz makk egészséges emberek is terjeszthetik a betegséget. A kanyaró veszélyes betegség, akár halált is okozhat: tüdőgyulladás, bakteriális felülfertőződés-szepszis jelentkezhet, ritkábban agyvelőgyulladást eredményezhet
Kell tartanunk nagyobb járványtól hazánkban, Budapesten, veszélyben vannak a gyerekek?
dr. Kulcsár Andrea: Akit 15 hónaposan beoltanak, annál utána két héttel már kialakul a védettség. Hazánkban a kötelező védőoltási rendszernek köszönhetően 98% az oltottság, így az ún. nyájvédelemnek köszönhetően nem kell tartanunk járványtól. Ha azonban csökken a kanyaró ellen beoltottak száma, akkor szórványos megbetegedések, forrópontok kialakulhatnak, például olyan helyeken, ahol például 1-1 „oltásellenes” háziorvos körül tömörülnek ezek a betegek.
Hazánkban két oltás van kanyaró ellen, 15 hónaposan és 11 évesen, de azokban az országokban, ahol a járványügyi helyzet más, gyakoribb a kanyarós megbetegedés, a két oltás egymáshoz közelebb történik, hogy a védettség a nyájimmunitás nélkül is biztosítva legyen.
Érdemes a 15 hónapos korban adandó kanyaró oltást előrrébb hozni? Mikor adható ez az oltás leghamarabb?
dr. Kulcsár Andrea: Legeslegkorábban 9 hónapos korban olthatók a csecsemők, azonban ilyenkor a védettség hamarabb elmúlik, ezért 15 hónaposan és 11 évesen is szükség van még újabb MMR-oltásokrara. Mivel körübelül 12 hónapos kortól az immunválasz kialakulását a születéskor a babába bekerült anyai ellenanyagok már nem akadályozzák, ezért teljesebb immunválaszt kapunk, ilyenkor nem kell 15 hónaposan újabb oltást adni, hanem elég 11 évesen a második kanyaró elleni oltás.
Azoknak javasolt az oltást előrébb hozni, akik járványügyileg olyan helyre utaznak a gyerekkel, ahol hazánknál sokkal gyakoribb a kanyaró (Ukrajna, Románia, Szerbia, Görögország, Olaszország, Anglia), vagy találkoznak olyan emberekkel, hozzátartozókkal, akik ezekbe az országokba utaznak, majd jönnek látogatóba.
Javasolnád, hogy a szülők kérjék már 12 hónaposan az MMR-oltást?
dr. Kulcsár Andrea: Semmiképpen, jelen járványügyi helyzetben az oltás előrehozását indokolatlannak látom, és a magyar oltási rendet nem is lehet felrúgni, nem bírná a rendszer, pontosan ki van számolva, mennyi védőoltás mikor hogy áll rendelkezésre, gyakori az oltóanyaghiány.
Semelyik védőoltás nem nyújt 100%-os védelmet. Mi a helyzet azokkal, akik korábban kaptak oltást? Itt első körben az egészségügyi dolgozók a legveszélyeztetettebbek, akik sok beteggel találkoznak.
dr. Kulcsár Andrea: Közel 20 ezer egészségügyi dolgozótól történt vérvétel az elmúlt időszakban, ahol azt vizsgálták, védettek-e a kanyaró ellen az oltás után. Azt találták, hogy 15-20%-uk már nem védett.
A 20-50 év közötti populációban tehát akár minden ötödik ember fogékony lehet kanyaróra.
Az idősebb emberek jó része átvészelte már a kanyarót, náluk ilyen veszély nincs, az idősebbek közül az van veszélyeztetve, aki nem volt kanyarós és egy oltást sem kapott. Mérlegelni kell a költség-haszon arányt, hogy mi a jobb: leszűrni például minden egészségügyi dolgozót a védettséget illetően, és csak a nem védetteket beoltani, vagy szűrés nélkül mindenkinek adni egy újabb kanyaró elleni vakcinát.
Nagyon hálátlan szakma a védőoltási tanácsadóé, hiszen a boldog békeidőkben senkit sem érdekelnek a védőoltások, sőt: feleslegesnek tartják… Jellemző, hogy az anyukák nagy csoportja a boldog békeidőkben arról filozofál különböző fórumokon, hogy autizmust okoz-e az MMR-oltás, van-e értelme a diftéria-torokgyík elleni oltásnak, amikor „ezek a betegségek nem is léteznek”…
dr. Kulcsár Andrea: Az autizmusos kérdést rengetegszer megcáfolták, mégis terjed ez a butaság a mai napig. A védőoltásokkal átmenetileg visszaszorítottuk a betegségeket, de ezek itt vannak, és ugrásra készen állva várják, hogy újra támadjanak.
A mostani szülők, emberek már nem láttak gyermekbénulást, torokgyíkot, ezért tévesen azt hiszik, ilyenek csak a mesékben vannak és felesleges ellenük védekezni.
Hozzáteszem, én nemrég kaptam tőled egy újabb kanyaró ellen is védelmet nyújtó (MMR) oltást, és még mindig nem lettem autista… Az oltásellenes hisztéria következtében azonban nőhet a járványok esélye. Az oltásellenesek – bár jobb őket inkább járványbarátnak nevezni – azt mondják, hogy az ő magánügyük, beoltják-e a saját gyereküket, abba ne szóljunk bele…
dr. Kulcsár Andrea: Egy adott személynek fontos, hogy olyan társadalomban éljen, ahol a társadalom minél nagyobb százaléka be van oltva, mert az oltott nyáj védelmet ad azok számára is, akik bár be vannak oltva, de ún. „nonresponredek”, azaz az oltás után náluk nem alakult ki megfelelő immunválasz és védettség. Ha egyre többen azt mondják, hogy ők nem kérik a védőoltást, ez kiváló táptalajt ad a fertőző betegségeknek, így a kanyarónak is.
Ez nem magánügy, mert a védőoltásellenes szülők gyermekei terjeszthetik a kanyarót is, és ezáltal veszélyt jelentenek minden olyan szülő gyerekére is, aki 15 hónaposnál fiatalabb életkora még nem kapott oltást, vagy egyéb betegsége miatt nem oltható.
Köszönöm az interjút!
dr. Novák Hunor
Ajánlott cikkek:
