Vegyes hírek
Fotó: tényleg életveszélyes a borostyánnyaklánc, ez a kislány majdnem megfojtotta magát
2017-01-12
| Frissítve:
2018-06-08 14:46:34
Dr. Novák Hunor
Már több mint 60 ezren osztották meg egy ausztráliai édesanya, Ashleigh Ferguson fényképét. A 21 hónapos kislánya már hosszú ideje aludt, amikor az édesanya a szobába belépve azt látta: a lányán lévő borostyánnyaklánc nyolcas formát utánozva, megcsavarodva az egyik karján a hónaljáig csúszott és így jól elszorította a gyermek nyakát.
Ebből a szerencsétlen szorításból egy fuldokló kisgyerek aligha tudna kiszabadulni. Ashleigh gyorsan kiszabadította gyermekét és ezzel jó eséllyel megelőzte a tragédiát. Később fotót is csatolt a nyomokról:
Mindez nem egyedi eset, hiszen néhány hónapja én is találkoztam olyan magyar édesanyával a kórházban, aki mondta: egyszer a borostyánnyaklánc véraláfutásosra szorította, fojtotta a gyermek torkát – na akkor vették le és soha többé nem rakták vissza. De olyanra is volt példa, hogy egy gyerek apró fogaival egyszerűen kettéharapta a borostyánszemet – ez pedig így könnyen a tüdőbe juthat, az idegentest-aspiráció gyakran okoz végzetes fulladást, halált gyermekeknél – de a további veszélyekre még a cikk végén visszatérek.
Átverés és életveszélyes a borostyánnyaklánc
Sokan használják a borostyánláncot a szorongás és a (fogzási) fájdalom csökkentésére. Hogyan kellene hatnia? Mik a veszélyei, mit titkolnak el? Az alábbiakban a kereskedők állításait és a tényeket vesézzük ki.
Állítás: Napjainkban két különböző magyarázat terjedt el arról, hogy miért van nyugtató hatása a borostyán viselésének fogzó gyermekeknél. Az egyik azt mondja, hogy a bőrrel érintkezve a testhő hatására illóolajok szabadulnak fel a borostyánból, melyek a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutnak.
Tények: A borostyánkő, másnéven szukcinit a szerves ásványok közé tartozó féldrágakő, amely fenyőfélék megkövesedett gyantájából áll. Gyakran tartalmaz zárványként ősi rovarokat, egyéb kisebb élőlényeket. Az ókorban kedvelt ékkő volt, a római nők előszeretettel viselték, mivel hitték, segít egészségük megőrzésében. Megbecsültségéhez az is hozzájárult, hogy egészen a 19. századig nem bányászták, pusztán a tenger hullámai által partra vetett borostyánkő került a kereskedelembe. Ma már szintetikus módon, laboratóriumokban, vegyszerekből könnyedén előállítható a „borostyán” – még a borostyánnyakláncot áruló oldalak is elismerik, hogy a napjainkban kapható nyakláncok többsége egyszerű hamisítvány, azaz műborostyán. Persze azt bizonygatják, hogy az ő nyakláncuk nem ilyen, az a Balti-tengerről származik és évezredek alatt megkeményedett növényi gyanta, azaz valódi borostyán. Akinek van egy kis üzleti érzéke, sejtheti, melyik verzió a valószínűbb… Visszatérve a természetes borostyánhoz, annak összetevői között megtalálható a borostyánkősav, illóolaj azonban egyáltalán nincs benne. Egyébként ha lenne is benne: nem ismerünk olyan illóolajat, amely a bőrön keresztül felszívódna képes lenne csökkenteni egy másik testrész fájdalmát. A fenti állítás tehát hamis.
Állítás: A másik nézet azon tudományos felfedezésekre alapul, amelyek azt mutatják, hogy a borostyánnak elekromágneses aktivitása van és jelentős mennyiségű organikus, tisztán természetes energiát termel.
Tények: A borostyán dörzsölés hatására valóban elektromos lesz – ezt a tuladjonságát az ókori görögök is felismerték. Egyébként több műanyag rendelkezik hasonló tulajdonsággal, ezért pattog a műszálas ruha, ha levesszük, és ezért áll égnek a frissen mosott, műanyag fésűvel fésült hajunk. Az a fenti állítás, amely szerint a borostyán organikus energiát termel, természettudományos nonszensz. Az állítás tehát hamis.
Állítás: „A Balti Borostyán 3-8% borostyánkősavat – egy tudományosan vizsgált gyógyászati alkotóelemet – tartalmaz, melyet a kortárs orvoslásban is használnak. A Nobel-díjas Robert Koch (1886) bebizonyította, hogy a borostyánkősavnak nagyon pozitív hatása van az emberi testre. Az 1930-as, ’40-es években európai biokémikusok felfedezték, hogy a borostyánkősav egy aminosav, mely a test minden sejtjében termelődik, mely képes az aerob légzésre, és részt vesz a citromsav- vagy Krebs-ciklusban.”
Tények: A fenti szöveg az arra hajlamosak megtévesztésére alkalmas áltudományos halandzsa. A nyilvánvaló tévedéseken túl (pl.: a borostyánkősav NEM aminosav) az ilyen szövegekre jellemző „trükk”, hogy híres, lehetőleg Nobel-díjas tudósokra hivatkoznak – minden alap nélkül. Azt ugyanis nem feltétlenül tudja mindenki, hogy Robert Koch Nobel-díjának semmi köze nem volt a borostyánkősavhoz (a tüdőbajjal kapcsolatos kutatásaiért kapta), sőt, az sem igaz, hogy Koch a borostyánkősav emberi szervezetre kifejtett pozitív hatását bizonyította volna. A valóság az, hogy Koch a borostyánkősav emberi szervezeten belüli képződését tanulmányozta. A borostyánkősav az emberi sejtek anyagcseréjében részt vevő, a citromsavciklusban képződő fontos vegyület, ebből azonban nem az következik, hogy szükséges lenne kiskanállal fogyasztanunk, a bőrünkre kennünk vagy akár nyaklánc formájában adagolnunk – ennek semmi haszna és semmi értelme nincs, a fogzási fájdalommal meg végképp nem hozható összefüggésbe. A fenti állítások tehát hamisak.
A világon egyetlen egy vizsgálat sem igazolja a nyaklánc hatásosságát
A borostyánkövet propagáló oldalakon gyakran megtalálható hivatkozás szerint a hatásban szerepe lehet a borostyánkősav állatokon megfigyelt nyugtató, szorongásoldó (de nem fájdalomcsillapító!) aktivitásának. Valóban ismert egy egereken elvégzett vizsgálat, amelyből egyébként emberekre az égvilágon semmilyen következtetést nem lehet levonni, de ezt hagyjuk is, és hívjuk segítségül a józan paraszti eszet. A vizsgálatban az állatok 3-6 mg/testsúlykilogrammos egyszeri dózisban kaptak naponta borostyánkősavat, ami egy 20 kg tömegű gyermek esetén napi 60-120 mg-os dózist jelentene. A nyaklánc tömege tehát kb. ennyivel kellene csökkenjen naponta, hogy a csecsemő fogzással összefüggő szorongása (tehát nem a fájdalma!) csökkenjen. Aki elhiszi, hogy a szorongás csökkenése a fent bemutatott módon kialakul, annak javaslom, hogy rendszeresen méregesse a nyaklánc tömegét, és feltétlenül értesítsen engem, ha csökkenést tapasztal, és a nyaklánc „elfogy”, csak a madzag marad… Ez egyébként fizikai-kémiai képtelenség, ugyanis a borostyánkőben található borostyánkősav az emberi bőrrel érintkezve nem „oldódik át” mérhető mennyiségben a szervezetbe.
Valójában egyetlen egy olyan tudományos vizsgálat sem ismert, amely a borostyánkő fogzást elősegítő vagy fájdalmat csökkentő hatását igazolná.
Több országban visszahívták/betiltották a nyakláncokat – szétgurulhatnak a szemek
Tudomásom szerint több fejlett országban, így Franciaországban és Svájcban is betiltották a borostyánnyakláncok árulását a gyógyszertárakban. Hiába állítják a forgalmazók azt, hogy a termék biztonságos, szemenként csomózott, nem okozhat problémát – EZ NEM IGAZ! Több olvasóm is megosztotta már „élményét”:
Külföldön már több esetben volt a szétszakadó nyaklánc és szétguruló borostyánszemek miatt botrány – és a nyakláncok kivonása, visszahívása a forgalomból (részletek a Daily Mail cikkében, továbbá ezen az oldalon) Egy csecsemő/kisgyermek nyakába nyakláncot rakni életveszélyes: nem pusztán a nyak elszorítása okozhat életveszélyes állapotot, de a leszakadó borostyánszem lenyelése fulladásos halált okozhat. Tüdőbe került, légutakat elzáró tárgyakkal pedig sajnos gyakran találkozunk a mindennapok során, a baj egy pillanat alatt megtörténik. A (mű)borostyánnyaklánc ráadásul allergizálhat is.
S hogy mit tehetünk fogzási fájdalom esetén? Erre a célra sokféle (behűtőtt) rágóka kapható, de ki lehet próbálni a félig fagyott, jól behűtött gyümölcsök adását, rágcsálását is. Jelentős fájdalom esetén helyi érzéstelenítő (Solutio Anaesthetica), fájdalomcsillapító ecsetelő/kenőcs vagy szájon át adható fájdalomcsillapító is szóba jöhet.
Osszuk meg a cikket ismerőseink körében, hogy tudjanak a veszélyekről és védjük meg a gyermekeket együtt!
Gyógyszerekkel, gyógynövényekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitekről további cikkeket itt talál: http://kodpiszkalo.blog.hu/
dr. Novák Hunor
Kép: Pixabay
