Láz

Megváltozott a magyar protokoll is: többé nem kell lázat csillapítani

2017-01-21

| Frissítve:

2021-11-16 20:26:16

Dr. Novák Hunor

Hazánkban sokakban boszorkányüldözéses, alaptalan tévhitek és félelmek élnek a lázzal kapcsolatban. Valójában még a magas láz sem okoz semmilyen kárt, ráadásul segíti a gyógyulást, ezért fejlett országokban, Kanadától kezdve Anglián át Hollandiáig már évtizedek óta nem rutinszerű a lázcsillapítás.

2011 óta hazánkban is az a szakmai irányelv: lázat nem kell csillapítani, csak lehet és ajánlott akkor, ha a gyermek közérzete rossz – de sajnos ez sokakhoz még nem jutott el. Az sem könnyíti meg a több évtizedes berögződések megváltozását, hogy a gyógyszergyáraknak érdeke, hogy minél több lázcsillapító gyógyszert használjanak a szülők.

A hivatalos, holland Háziorvosi Társaság jelenleg is érvényes tájékoztatójában ezt olvashatjuk: „A láz nem veszélyes (a magas láz sem), pusztán a láz miatt nem kell aggódnunk, s a lázat kezelni sem kell, a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog. Három hónaposnál idősebb gyermeknek, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van, adhat paracetamolt.” Lázat csillapítani tehát nem kell, hanem lehet nagyon rossz közérzet esetén – ez óriási különbség. Ugyanezt mondja ki az Egyesült Királyság NICE-guideline-ja is: rutinszerű, kötelező jellegű lázcsillapítás nem javasolt – akkor lehet lázcsillapítót adni, ha a gyermek közérzete rossz, mindegy, hány fokot mutat 38 fok felett a hőmérő, nincs olyan testhőmérséklet, aminél kötelező jelleggel lázcsillapítót kell adni!

 A láz nem veszélyes, segíti a gyógyulást

A szakirodalomban, orvosszakmai társaságok ajánlásaiban kihangsúlyozzák: alaptalanok azok a félelmek, miszerint a 40 fok feletti láz károsítaná az agyat vagy bármilyen kárt okozna. Szintén légből kapott tévhit, hogy a magas láz károsítja a szerveket, szívet, 40 fok felett pedig „kicsapódnak a fehérjék”, és halál következik be. A vizsgálatok alapján úgy látszik, a láz segíti az immunrendszer hatékonyabb működését, és gátolja a kórokozók szaporodását: azaz a láz jótékony, ártalmatlan folyamat.

Lázcsillapítóval nem előzhető meg és nem kezelhető a „láz”görcs

Az egyik leggyakoribb tévhit Magyarországon: ha engedjük a lázat felmenni, begörcsöl a gyermek. Természetesen minden görcsös rosszullét esetén orvosi vizsgálat szükséges, hiszen a lázgörcs egy utólagos, orvosi diagnózis. Sajnos a lázgörcs elnevezése is megtévesztő, jobb volna fertőzés által provokált görcsnek nevezni, hiszen a háttérben működő bonyolult biokémiai és élettani folyamatok okozzák a görcsöt, nem a gyorsan felszökő láz vagy magas testhőmérséklet – a „láz”görcs akár már 37 foknál bekövetkezhet. Minden tankönyv, orvosi szervezet és szaktekintély egyetért abban, amit rengeteg vizsgálat is igazolt: a lázcsillapító semmilyen hatással nincs a „láz”görcsre, sem megelőzni, sem megszüntetni nem lehet vele. Sajnos régen mást gondoltak erről, ezért napjainkban is sok orvos javasolja lázgörcsön átesett gyermeknél már hőemelkedés esetén a korai lázcsillapítást – de ez hibás gyakorlat. Az egyszerű lázgörcs egyébként bár tényleg egy rémisztő, de egy nagyon jóindulatú tünet, amely rendszerint néhány perc alatt magától megszűnik – nem kell hűteni vagy lázcsillapítót adni a gyermeknek, felesleges és veszélyes lehet ilyenkor (aspiráció veszélye: légutakba kerülhet a szirup, víz). Egy Hollandiában dolgozó magyar gyermekspecialista is elmondta: lázgörcsös gyereknél sem kell rutinszerűen lázcsillapítást alkalmazni!

Akkor ajánlott a lázcsillapító, ha a gyermek közérzete nagyon rossz

2011-ben a magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium is kiadta új irányelvét, ajánlását, amely felzárkózva a fejlett országokhoz jelentős változást hozott magával. Teljesen mindegy, hány fokot mutat a hőmérő, 38,2 vagy 40,2 Celsius fok – akkor lehet, ajánlott lázcsillapítót adni 38 fok felett, ha a gyermek közérzete rossz, fájdalomra panaszkodik, nagyon nyűgös, rosszul van. Vannak, akiknek ez alapján már 38,1 foknál javasolt lázcsillapító adása, de a tapasztalatok szerint (amit sok szülő is megerősít) a gyermekek sokkal jobban tolerálják a lázas állapotot, sokuk még 39,5 fokos lázzal sincsenek különösebben rosszul, játszanak vagy pihennek – ezért náluk indokolatlan lázcsillapító használata. A feleslegesen adott gyógyszer terheli a vesét, májat és esetenként súlyos mellékhatása is lehet. Alvó gyereket soha ne ébresszünk fel és ne méregessük a lázát, hagyjuk pihenni! Sok szülő fél, hogy mi lesz, ha alvás közben magasra szökik a gyermek láza – semmi, mivel a magas láz sem okoz kárt, a lázcsillapító gyógyszer csak a közérzet javítására szolgál, ha alszik a gyermek, indokolatlan felébreszteni, kúpot adni!

A hazai és külföldi szakmai irányelveknek teljesen ellentmond az a sokak által napjainkban is javasolt nem korszerű, agresszív hazai lázcsillapítási gyakorlat, miszerint 38 fok felett lázcsillapító gyógyszert kell adni, 39 fok felett pedig lázcsillapító mellett meg kell kezdeni a gyermek hűtését is – ez egyértelműen téves, káros gyakorlat. Ezért mondtam azt, hogy hibát követ el az a szülő, aki rutinszerűen lázcsillapítót ad gyerekének.

A hűtést a gyermekek többsége szenvedésként éli meg – ne hűtsük őket!

A hűtőfürdőt, és főként a Priznicet (vizes borogatás) a gyermekek döntő többsége kellemetlen/rettenetes élményként éli meg a felmérések szerint– még sok felnőttben is él ez a rossz emlék. A Priznicet a nemzetközi szakirodalom egyértelműen nem javasolja. Mivel a láz semmilyen kárt nem okoz, és a lázcsillapítás egyedüli indikációja, célja a gyermek közérzetének javítása, ezért helytelen olyan módszerrel csillapítanunk a gyermek lázát, amellyel pont hogy kellemetlenséget okozunk számára. A fizikális hűtés ráadásul a gyógyszerekkel ellentétben a hőközpontra nincs hatással, így hatása sokszor csak átmeneti, ráadásul paradox módon a remegés miatt a testhőmérséklet további emelkedését eredményezheti. Ha a gyermek maga kéri a langyos hűtőfürdőt, örömmel játszik – használhatjuk ezt a módszert, de ha sír, ellenkezik, nem akarja, ne kínozzuk feleslegesen!

Mikor kell a lázzal orvoshoz fordulni?

Enyhe lázzal is kezdődhet súlyos betegség, egy kiváló tájékoztató is segíti a szülőket a veszélyes helyzetek mielőbbi felismerésében és a lázzal kapcsolatos teendőkben, ezt elolvashatja ide kattintva.

dr. Novák Hunor

Forrás:
Fever in infants and children: Pathophysiology and management -UpToDate.com 
Fever and Antipyretic Use in Children – American Academy of Pediatrics, PEDIATRICS 2011
Feverish illness in children: Assessment and initial management in children younger than 5 years – National Institute for Health and Care Excellence guideline, 2013
AAP Reports on the Use of Antipyretics for Fever in Children – American Family Physician, 2012 March 1
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja lázas gyermekek ellátásáról – Egészségügyi Közlöny
Kép: Pixabay