Gyógyszerek

D-vitamin túladagolás pipettával – mi igaz a Facebookon terjedő történetből?

2019-03-17

| Frissítve:

2019-05-04 15:39:21

Dr. Novák Hunor

Májelégtelenséget és vesekárosodást okoz a túladagolt D-vitamin? A gyógyszertáros mondta rosszul?  Mennyi D-vitamin bevitele veszélyes csecsemőkre vagy felnőttekre?

Nem akartam foglalkozni vele, de több ezren megosztották Facebookon és nagy vihart kavart, ezért muszáj. Ez az alap történet, ami kering:

Sziasztok Anyucik!

Az új körzetemben találkoztam egy megdöbbentő esettel, tanulság képpen elmesélném Nektek. Adott az Eurovit D vitamin, az a kiszerelése aminek nem csepegtetős az üveg vége, hanem pipettát adnak mellé. Az egyik gyerekorvos egy konferencián olyan esetről hallott, ahol egy anyukának a gyógyszertárban azt mondták,hogy az egy csepp az egy pipettányi. Így kezdte adagolni a csecsemőjének, májelégtelenség és májátültetés lett a vége. Ezen megdöbbenve, gondoltuk megkérdezgetjük az anyukákat, ki hogy adagolja a D vitamint. Az első megkérdezett édesanya is rosszul adagolta. Neki is így mutatták a gyógyszertárban. Rögtön beutalót kapott a Bókayba. Az 1 éves kisfiú veséje már károsodott!! Beszéltem az anyukával, a kórházban többen is vannak, akik így adagolták. Figyeljetek erre oda. Egy pipetta az nem 1 csepp. Legalább 10 csepp. Ezt minden nap adagolni, súlyos, maradandó károsodást okozhat!!!

B. I. védőnő”

A kommentek között szerencsére reagált a Bókay Gyermekklinika Csecsemőosztályának vezetője, Dr. Kincs Judit, aki érintett a témában. Nem az volt, és nem úgy:

Kedves Védőnő! Én tartottam az előadást, nem volt benne szó gyógyszertári félreértésről, az a második eset. Szó sincs májelégtelenségről se! Kérem ragaszkodjunk a puszta tényekhez! Köszönöm , hogy felhívja a figyelmet, hogy a pipettával túl lehet adagolni, de óvakodjunk a valótlan információtól! Köszönettel: Dr. Kincs Judit I.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Csecsemő osztály vezető

Egyébként tipikus, hogy minimális alapigazsággal, torzítva, kiszínezve kezdenek mindig terjedni az interneten a hasonló írások, amik pánikot ébresztenek az emberekben és ezrek osztják meg, én azonban mindig fokozott kritikusságot javasolok és azt, hogy ne osszanak meg semmilyen hasonló történetet.

„De hogy mondhatnak ilyet a gyógyszertárban??????”

Az előadást tartó doktornő leírta: nem volt ilyenről szó. Erről azért fontos beszélni, mert több hasonló komment érkezett: „Tájékoztatni kellene a gyógyszertárakat az esetről, hogy ne vezessék félre a vásárlókat.” Természetesen a gyógyszertárakat ilyenről teljesen felesleges tájékoztatni, ilyet nem mondanak, persze extrém esetek előfordulhatnak, de általánosságban ez már a röhej kategória. Négy elvégzett általános iskola után azért megérthető, hogy egy csepp, az egy csepp, és egy csepphez nem kell kinyomni a pipetta teljes tartalmát (ami sok csepp egymás után). Egyébként pedig javasolt elolvasni a betegtájékoztatót és az adagolás módját, ez a szülő felőssége.

Ez az egész történet a gyógyszertárban dolgozókat járatná le, mintha ők teljesen hülyék lennének, másrészt sokkal nagyobb a szülői félreértés esélye. Ez utóbbival rengetegszer találkozom, számos esetben velem is előfordult, hogy más kollégától hallottam vissza, hogy „egy szülő azt mondta, én azt mondtam neki”… És olyan marhaság hangzott el, hogy attól még az én állam is leesett, miközben pontosan emlékszem, én olyat nem mondtam. 

„Ennyire hülye nem lehet egy szülő”…

Sajnos egyrészt lehet, másrészt még értelmes szülő is lehet banális félreértés áldozata. Én egyébként tudok olyanról, amikor valaki a kúpot nyomta sorozatosan a gyereke fülébe, és csodálkozott, hogy nem ment le a gyerek láza. Személyesen találkoztam olyannal, aki úgy határozta meg, lázas-e a gyermeke, hogy 180 fokra felmelegítette a sütőt, a gyermeke homlokára rakta a kezét, majd a sütő légterébe dugta a kezét, és ha mindkettő egyformán forró volt, akkor tudta, hogy lázas, mert „mindkettő égető érzés”…

De olyannal is találkoztam, aki súlyosan sorvadt koraszülöttjét hozta világra idő előtt kórházunkban. Azért, mert „az orvosa azt mondta neki”, illetve a párbeszéd valahogy úgy hangozhatott:

– Doktor úr, nagyon szeretem a joghurtot, legszívesebben 8 dobozzal is megennék egy nap. Baj ez, vagy mit ehetek?

– Egy nap nyugodtan megehet egy joghurtot.

Az anya pedig szigorúan betartotta, és heteken-hónapokon át naponta egy joghurtot evett, semmi mást, csak vizet. Extrém módon lefogyott és sorvadt a babája is.

Most akkor mennyire veszélyes a D-vitamin?

Az igaz, hogy a zsírban oldódó (A, D, E, K) vitaminok túladagolhatók. Ugyanakkor a D-vitamin összességében elég nehezen túladagolható, és nagy mennyiségeket kell tartósan beadni ahhoz, hogy problémát okozzon (vagy néhány alkalommal extrém nagy mennyiséget kell bevinni, ugyanis ez a vitamin raktározódni képes). Egy csepp D-vitamin kb. 400-500 Nemzetközi Egységnek felel meg (NE). Bár a D-vitaminnak több formája létezik, csak összehasonlításképp: évtizedekkel ezelőtt injekcióban, havi egyszer 200.000-400.000 NE D-vitamint adtak a gyermekeknek.

Hogy mennyi D-vitamint „kell” adni a csecsemőnek a túladagoláshoz, arra nem igazán van a szakirodalomban egyértelmű válasz, kevés az adat, esetbemutatásokban látunk példákat. Például ennek a két éves kisfiúnak anyukája két csepp helyett a teljes D-vitaminos üvegcsét beadta neki, négy nap alatt 2.400.000, azaz közel két és fél millió NE (!!!)-et kapott a napi 400 helyett, értelemszerűen kórházba is került. Egy 2014-es gyermekkori D-vitamin túladagolásokat vizsgáló közleményben azt találták, hogy a bemutatott kóros esetekben az összes D-vitamin bevitel 240,000 to 4,500,000 Nemzetközi Egység között volt. Az is biztos, hogy ennél alacsonyabb bevitt D-vitamin mennyiség is okozhat vesekövet, fokozott kalciumürítést, de ezek nem olyan horderejű történetek, amiket le lehet közölni tudományos folyóiratokban.

Ha a D-vitaminos pipettából 10 cseppet cseppentünk a gyermekbe, az még mindig csak 4.000 NE, hatvanszor tíz cseppet kellene cseppenteni ahhoz, hogy elérjük a 240.000 NE-t, és persze az sem mindegy, hogy ezt néhány nap alatt tesszük, vagy csak hónapok alatt jön össze ez a mennyiség. Csecsemőknél napi 1.000 (-2.000) NE D-vitamin tartós bevitelét tartják a biztonságos felső határnak (de ez is úgy értendő, hogy tartósan, hónapokon át szedve. Ha pedig D-vitamin hiányos és indokolt, ennél többre is szükség lehet). Ha jobban érdekli, a fent linkelt cikk részletesen elemzi a D-vitamin túladagolásához vezető dózisokról készült vizsgálatokat, amit tudunk.

Serdülő kortól napi 4.000 NE D-vitamin tartós bevitele még teljesen biztonságos, de ennél jóval magasabbakra is szükség lehet. A D-vitamin zsírban raktározódik, ezért különösen nagyobbaknál lehet időnként bevenni nagyobb mennyiséget is, például én is simán beveszek egyszerre több tízezer NE-t, ha indokolt vagy elfelejtettem az elmúlt napokban. Felnőtteknél egyszerre biztonságosan kb. 50.000 NE szedhető be. Egy felnőtt D-vitamin mérgezése tartósan napi 60.000 egységnél jelentkezett egy szakirodalmi esetbemutatás alapján.

Túladagolás esetén magas vizelet kalcium, vesekő (ezek különösen krónikusan károsíthatják a vesét), nefrokalcinózis jelentkezhez. Súlyosabb esetekben zavartság, hányás, izomgyengeség jelentkezhet a túladagolás következtében.

Mi lesz, ha a gyermek egy csepp helyett néhányszor több teljes pipettányi D-vitamint kap? Semmi, utána arányos ideig ne adjon neki D-vitamint. Ha tartósan, sokszor vagy heteken át sokkal többet adott a napi ajánlott bevitelnél, konzultáljon orvosával. A D-vitamin adagolásáról, szerepéről ebből az összefoglalómból is tájékozódhat.

Összességében fontos hangsúlyozni, hogy D-vitaminból nem kell a ló túlsó oldalára esni, javasolt az adagolást betartani, nem kell indokolatlanul nagyobb dózisokat adni. Ugyanakkor nagyon „ügyesnek” vagy „kitartónak” kell ahhoz lenni, hogy D-vitamint túladagoljuk és bajt okozzunk. Az biztos, sokkal veszélyesebb otthonában a többi szabadon hagyott gyógyszer, vegyszer, de még akár a 10-20%-os ecet is, amibe ha gyermeke belekortyol, súlyos felmaródásokat okozhat a nyelőcsövén.

Forrás: 
Vitamin D supplementation and risk of toxicity in pediatrics: a review of current literature. – J Clin Endocrinol Metab. 2014 Apr;99(4):1132-41. doi: 10.1210/jc.2013-3655. Epub 2014 Jan 23.
Dietary reference intakes for fat-soluble vitamins, Overview of vitamin D – Uptodate.com 2019