Betegségek

Laktózérzékenység gyermekeknél: összefoglaló szülőknek és orvosoknak

2017-01-15

| Frissítve:

2023.10.11 10:40:46

Dr. Novák Hunor

Ebben a cikkben a laktózérzékenység (laktóz intolerancia) tüneteiről, diagnózisról, hasfájásról, a laktóztartalmú gyógyszerekkel kapcsolatos tévhitről is szó lesz, és megtudhatja, miért érdemes fagyit adni a gyermekének.

A világ lakosságának 70%-a kisebb-nagyobb fokú laktózérzékenységben „szenved”, ennek evolúciós okai vannak. Sok étel tartalmaz „titokban” laktózt – nagyobb gyermekeknél ezért sokszor áll a visszatérő, tisztázatlan eredetű hasfájás hátterében a laktóz intolerancia. Ha egyértelmű is, hogy a laktóz okozza a panaszokat, akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ugyanis más betegségek (lisztérzékenység (=cöliákia), Crohn-betegség,  parazitafertőzés, tejallergia) is okozhatnak laktóz intoleranciát.

Ez a laktóz intoleranciáról = laktózérzékenységről szóló összefoglaló főként a legnaprakészebb, közel 6.000 orvos/kutató által szerkesztett fizetős orvosi oldal, az UpToDate.com irányelveire és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia legutóbbi, 2006-os ajánlásaira épül, részletes forrás a cikk alján.

Ha valaki „nem bírja a tejet”, azaz panaszok alakulnak ki a tejfogyasztást követően, annak két fő oka lehet, amiket mindenképp el kell egymástól különítenie az orvosnak:

• Tehéntej-fehérje allergia: ez csecsemőknél, kisdedeknél gyakoribb. Az édesanya által elfogyasztott tejben, tejtermékekben lévő tehéntej-fehérje kiválasztódik az anyatejbe, így ez a „tejallergiás”, szopó csecsemőnél panaszt okozhat. 1-3 hónapos korú csecsemők között ennek gyakorisága 2-5% közötti, és ők többnyire 1 éves korra kinövik. „Tejallergia” esetén nagyobb gyermekeknél laktózmentes tej fogyasztásakor is panasz jelentkezik.
• Laktóz intolerancia: laktózmentes tej fogyasztásakor nincs panasz, de teljes, „normális” tej fogyasztásakor jelentkeznek a tünetek. Mivel sok étel tartalmaz „titokban” laktózt, ezért nagyobb gyermekek, serdülők tisztázatlan hasfájásának hátterében nagyon gyakran laktózintolerancia áll. A cikkben a laktózintoleranciáról lesz most szó.
• (Ritkább esetekben más, tejben lévő komponens, laktózon kívül másféle cukor is okozhat panaszt.)

Tehéntej-fehérje allergia és laktóz intolerancia közös tünetei: haspuffadás, hasi fájdalom, görcs, bélgázosság, fokozott bélmozgás (kutyorgás)

Tehéntej-fehérje allergiára jellemző tünetek: véres-nyákos széklet, ekzema

Laktóz intoleranciára jellemző tünetek: laza, vizes-habos hasmenés, savanyú szagú (savas vegyhatású) széklet

A laktáz enzim „evolúciós feladata” az anyatejben található laktóz (pontatlan, köznyelvi nevén „tejcukor”) lebontása – mivel egy felnőtt már nem „szopik”, ezért evolúciósan érthető, hogy a laktáz enzim szintje, aktivitása fokozatosan csökken az életkorral – de ebben jelentősek az egyéni különbségek (népcsoportok, genetika). A legtöbb gyereknél 5 éves korra már jelentősen lecsökken a laktáz szintje – ebből érthető, hogy a világ lakosságának kb. 70%-a kisebb-nagyobb fokú laktóz intoleranciában „szenved”. Ha a vékonybél-nyálkahártya kefeszegélyeiben nincs elég laktáz enzim, a laktóz nem bomlik glükózra és galaktózra, hanem a vastagbélbe kerülve a baktériumok általi kóros lebontás során rövid szénláncú zsírsav és hidrogén keletkezik. A tünetekért főleg a felszaporodó hidrogéngáz felelős, amely feszíti a beleket: köldök körüli vagy alhasban jelentkező hasfájás, puffadás, hányinger, „bélkutyorgás”, savanyú szagú, laza széklet vagy habos-vizes hasmenés, tizenéveskortól kezdve pedig hányás jelentkezhet laktózfogyasztást követően. Csecsemőknél 2-3 hetes kor után csillapíthatatlan sírás, haspuffadás, hasfájás jelentkezhet alacsonyabb laktáz enzimszint esetén. A tünetek nagyban függnek az egyéni érzékenységtől és az aktuálisan elfogyasztott egyéb ételektől is. Sokszor tévesen irritábilis bél szindrómát diagnosztizálnak, miközben valójában laktózérzékenység áll a háttérben. Ha két hétig szigorú laktózmentes diéta mellett megszűnnek a panaszok, az diagnosztikus értékű.

A panaszokkal javasolt gyermekgyógyászhoz fordulni, hiszen a probléma összetettebb, mint ahogyan az elsőre látszik.

A laktóz intolerancia diagnosztizálása: H2-teszt

A laktóz intolerancia kimutatására legjobb a H2-teszt (szinonimák: hidrogén kilégzési teszt, laktóz intolerancia teszt, laktózfújás). A vizsgálat során 2 g/kg, de max. 25 gramm mennyiségben laktózt kell meginni (fél liter tejben van ennyi laktóz), ezt követően 3 órán át kb. 30 percenként bele kell fújnunk egy készülékbe. Lefotóztam, például így néz ki egy készülék, a csőbe kell belefújni:

Ha a vékonybélben nincs elég laktáz, a laktóz a vastagbélbe jut, ahol a baktériumok a cukrot „kórosan” bontják le, hidrogén képződik, majd ez a véráramba jut és kilélegezzük: 10 ppm alatt normális, 10-20 között kétes, 20 ppm felett pozitív eredményről beszélhetünk. A hidrogén teszt lehet negatív is valódi panasz esetén ezért mindig a klinikum, a tünetek a döntőek (az emberek kb. 10%-ában ugyanis hiányzik a vastagbélben a „hidrogéntermelő baktérium”, így náluk ez a vizsgálat soha nem lehet pozitív).

Fontos, hogy a vizsgálat könnyen hamis, álpozitív eredményt is adhat, ezért nagyon fontos a szigorú diéta, szájhigiéniás előkészítés és bizonyos gyógyszerek, probiotikumok mellőzése, ezekről részletes tájékoztatót talál honlapomon (a tájékoztató alapos átbogarászása a diagnosztikus teszt előtt kötelező minden szülőnek!). Ha nem tartja be, tévesen kóros eredmény születhet, a laktózt kikiáltják a hasfájás okának – miközben nem is laktózérzékeny a gyereke, nem az okozza a panaszokat!

A „laktózérzékenység”, laktóz-intolerancia gyakori kórkép, számos típusát ismerjük:

• Primer laktóz intolerancia: ez a leggyakoribb, ún. „evolúciós betegség”, hiszen az életkorral (legtöbbször már 5 évesen) jelentősen csökken a laktáz enzim szintje, de ez népcsoportonként eltérő a világon
• Veleszületett (kongenitális) laktáz deficiencia: veleszületett, extrém ritka és súlyos betegség, legtöbbször hamar halállal végződik
• Koraszülöttek laktózérzékenysége: 34 hetes életkor alatt csökkent a laktáz szintje

Vannak betegségek, amelyek következménye, tünete lehet a laktóz-intolerancia – ilyenkor beszélünk ún. szekunder laktóz-intoleranciáról.

Öt éves kor alatt ki kell vizsgálni: más betegség okozhatja a laktózérzékenységet! 

A szekunder, azaz másodlagos laktóz intolerancia lényege a következő. Ilyenkor lenne elég laktáz enzim a szervezetben, ami a vékonybél  nyálkahártyáinak kitüremkedéseiben (ún.:, nyálkahártya kefeszegélyeiben) lakik. De öt éves kor alatt gyakran ez a lakás megszűnik, ha a vékonybél nyálkahártyáját valamilyen gyulladás, kórokozó károsítja. Számos szaktekintély minden újonnan felfedezett laktóz intoleranciás gyermeknél javasolja a vékonybelet érintő fenti alapbetegségekre (cöliákia, ételallergia, Giardia-fertőzés stb.) vonatkozó tájékozódó vizsgálat elvégzését, hogy kizárják a szekunder laktóz intoleranciát. Fontos ezeket a kiváltó betegségeket kizárnunk és nem beletörődnünk, hogy „laktózérzékeny” a gyerekünk, hiszen ilyen esetekben az alapbetegséget gyógyítva, kezelve a laktózintolerancia is megszűnik, gyógyítható! Gyanú esetén pozitív H2-teszt esetén is keresni kell a kiváltó betegséget (érdemes felszívódási zavart is keresni: albumin, összfehérje, vas, kalcium szintje).

A következők jöhetnek szóba:

• Gluténérzékenység (cöliákia), gyulladásos bélbetegség (Crohn), ételallergia (főként tejallergia): ilyenkor a vékonybél nyálkahártyája sérül (sugárzás vagy gyógyszer (pl.: kemoterápia) is okozhat ilyen módon panaszokat), és mivel a laktáz enzim a nyálkahártya kefeszegélyeiben foglalna helyet, ezáltal a laktóz lebontása is zavart szenved. Az alapbetegség gyógyulása, nyálkahártya-regenerálódása után még hónapokig lehet laktóz intolerancia, azaz a javulás csak lassan várható, legyünk türelemmel. Ezen esetekben orvosi vizsgálat mellett laborvizsgálatokat is javaslunk. A Kroki magán laborban a teljes laborvizsgálati paletta, gyerek vérvétel is elérhető. A következő laborvizsgálataink javasoltak: „gluténérzékenység első vizsgálat (szűrővizsgálat)”; széklet kalprotektin; esetleg még Allergén specifikus IgE panel – Nutritív 20.
• Fertőzéses eredetű ok: leginkább Giardia-fertőzés vagy más parazita okozza (de átmeneti, enyhe laktóz intolerancia lehet hasmenéses betegség után). A Giardia-fertőzés a laktózintolerancián túl krónikus fáradtságot, elődomborodó hast és felszívódási zavart, vashiányos anémiát is okozhat. A Giardia nevű apró kórokozó, protozoon a székletből mutatható ki: hiba azonban, ha egy negatív székletminta után kizárjuk a betegség lehetőségét, a Giardia ugyanis intermittálva ürül, fertőzött embernél 1 székletminta esetében csak 50%-ban mutatható ki, míg 3 különböző székletminta esetén már 90%-ban sikerül diagnosztizálni. A széklet antigén teszt az egyik legjobb, a Krokiban is elérhető ez a vizsgálat (Giardia/Cryptosporidium antigén kimutatás székletből)
• Kontaminált vékonybél szindróma: a vékonybélben a baktériumok száma megnő, ebben a legfontosabb szerepet a bélmotilitászavar játssza (hajlamosító tényező a diabetes, Crohn-betegség). Gyermekeknél krónikus hasfájás oka is lehet. A vékonybélben elszaporodott baktériumok rendellenesen bontják a laktózt, az így képződő hidrogén pedig puffadást, feszülést és fájdalmat okoz a belekben, de hasmenés is jelentkezhet. Diagnózisában a vékonybél-tranzitidő meghatározása, a laktulóz hidrogén kilégzési teszt (pl.: Laevolac-kal) segíthet, de ez akár az esetek harmadában álnegatív lehet. Pozitív a teszt, ha 90 percen belül 20 ppm feletti értéket mérünk, vagy ha két csúcs észlelhető a teszt során. A terápia 7-10 napig adott Normix (rifamixin) kúra, amely a bélben helyileg ható antibiotikum, ugyanis szinte semennyire nem szívódik fel.

Bármilyen gyógyszert bevehet egy laktózérzékeny – nem fog panaszt okozni a benne lévő laktóz

Számos komolynak tűnő oldal foglalkozik a laktózérzékenység témájával, több helyen külön kiemelik, alaposan nézzük meg a gyógyszerek összetevőit és vigyázzunk, mert sok gyógyszer tartalmaz laktózt segédanyagként. Valójában a laktóz olyan egészen minimális mennyiségben van jelen a gyógyszerekben, ami nem okoz panaszt, bátran beveheti mindenki – erről a kapcsolódó cikkben olvashat.

A tejtől és tejtermékektől való eltiltás rossz megoldás

A szigorú tejmentes diéta nem javasolt: a gyermek igyon naponta annyi tejet, fogyasszon annyi tejterméket, ami még nem okoz panaszokat!

A kalcium (és D-vitamin) pótlására jobban oda kell figyelni az ilyen gyermekek esetében. Messze a tejben és a fagyiban van a legtöbb laktóz, de a fagyi magas zsír- és glükóztartalma miatt kevésbé okoz tüneteket, ezért érdemes lehet kipróbálni a fagyi fogyasztását – ne fosszuk meg gyermekünket tőle, ráadásul a kalciumtartalma miatt is hasznos! A sajtok (főként az érlelt, zsírosabb, kemény típusok) sokkal kevesebb laktózt tartalmaznak. Az élőflórát tartalmazó joghurtok többnyire jól tolerálhatók (endogén béta-galaktozidázt tartalmaznak), de ne tévesszen meg minket a probiotikumokat gyártó cégek marketingje: nincs kellő vizsgálat vagy bizonyíték arra vonatkozóan, hogy laktóz intoleranciában a probiotikumok alkalmazása enyhítené a tüneteket, az eddigi vizsgálatok felemás eredményeket mutattak. Cukorbetegség esetén vigyázni kell a laktózmentes tejjel, hiszen az sokkal jobban megemelheti a vércukorszintet.

Optimális kezelés lehet a laktáz enzim pótlása (elérhető csepp, por, rágótabletta formában is), amelyet a laktóztartalmú étellel, itallal egyszerre kell elfogyasztani: ezáltal nagyobb mennyiségben is fogyaszthat a gyermek tejet anélkül, hogy komoly panaszok alakulnának ki – a tej nagyon fontos tápanyagforrás gyermekek számára, ne vonjuk meg tőlük!

Take home message, azaz útravaló-tudnivaló:

• Ne kezdjünk orvosi javaslat nélkül laktózmentes diétát vagy laktáz tablettát adni gyermek esetében!
• A laktózérzékenység sokszor csak egy gyógyítható tünet, 5 éves kor alatt sokszor oka van!
• Nagyobb gyermekeknél, serdülőknél a visszatérő, „furcsa” hasfájások hátterében gyakran áll laktóz intolerancia, hiszen sok étel tartalmaz „titokban”, nagyobb mennyiségben laktózt.
• A tej nagyon fontos táplálék: kisebb mennyiségben nem okoz panaszt, laktáztabletta mellett nagyobb mennyiségben is ihat a laktózérzékeny gyermek.

dr. Novák Hunor

Forrás: 

Lactose Intolerance in Infants, Children, and Adolescents – Melvin B. Heyman, MD, MPH, for the Committee on Nutrition – PEDIATRICS Volume 118, Number 3, September 2006
Laktózfelszívódási zavar – egy gyakori probléma gyakorlati vonatkozásai – dr. Karoliny Anna, dr. B. Kovács Judit – Gyermekgyógyászat 2014, 65/3
Lactose intolerance – UpToDate.com
Epidemiology, clinical manifestations, and diagnosis of giardiasis – UpToDate.com
Low-dose lactose in drugs neither increases breath hydrogen excretion nor causes gastrointestinal symptoms – Montalto M et al, Aliment Pharmacol Ther. 2008 Oct 15
Clinical manifestations and diagnosis of small intestinal bacterial overgrowth, Treatment of small intestinal bacterial overgrowth – UpToDate.com
Kép: Pixabay, Iakov Filimonov © 123RF.com