Betegségek

Gluténérzékenység teszt: ez a legjobb teszt a cöliákia kimutatására!

2023-10-23

| Frissítve:

2024.04.02 14:42:44

Dr. Novák Hunor

Sokféle glutén érzékenység teszt létezik, illetve vannak glutén gyorstesztek is. Orvosként elmondom, milyen vizsgálat ajánlott szakmailag, és mikor van értelme a genetikai vizsgálatnak, és miért nem jó a glutén IgE teszt.

A Kroki magán laborjában 0-100 éves korig veszünk vért, a teljes laborvizsgálati paletta rendelkezésre áll. Gyakori kérdés pácienseinktől, hogy ha gluténérzékenység a kérdés, milyen gluténérzékenység tesztek javasoltak. Ebben az írásban az amerikai (Uptodate.com) és európai (ESPGHAN) ajánlásokra támaszkodtam.

A gluténérzékenység teszt lehet hamisan negatív is. Sokan nem tudják, hogy ha a szülő cöliákiás (gluténérzékeny), 3 évente kell minden gyermekét szűrni, de a genetikai vizsgálat ilyenkor segíthet.

Akiknél mindenképpen javasolt gluténérzékenység teszt

Hiába volt egyszer a gluténérzékenység teszt negatív (vérből vizsgálva), attól még később kialakulhat a betegség és lehet pozitív a vizsgálat (kivéve, ha genetikát néztek). Illetve akkor is lehet negatív a vizsgálat, ha az adott személy diétázott, és nem találkozott az elmúlt időszakban elegendő gluténnal a szervezete.

Az alábbi esetekben ezért kötelező a rendszeres szűrés, mert magas a gluténérzékenység esélye:

• ha elsőfokú rokonnál gluténérzékenység igazolódott (pl.: ha az egyik szülő gluténérzékeny, gyermekét szűrni kell, legkorábban 3 éves korban, 1 év gluténfogyasztást követően; aztán 3 évente ismételni a vérvizsgálatot)
• ha 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun pajzsmirigy vagy májbetegség áll fent
• egyéb ritkább betegségek esetén (Down, Turner szindróma, JIA nevű ízületi betegség)

Nem kötelező, de javasolt a glutén érzékenység teszt, ha gluténérzékenységre utaló tünetek vannak, mint például:

• tartós hasmenés
• haspuffadás
• súlygyarapodási probléma vagy fogyás
• hasfájás (heteken, hónapokon át rendszeresen – a fájdalom lehet enyhe is)
• székrekedés, hányás, vashiányos vérszegénység, ízületi gyulladások, krónikus fáradtság stb.

Milyen típusú gluténérzékenység tesztek vannak?

Összességében elég bonyolult, de megpróbálom leegyszerűsíteni. A gluténérzékenység nem ételallergia, hanem egy autoimmun betegség, ezért ellenanyagok termelődnek.

Vizsgálati módszerek:

• 1) ellenanyagok vizsgálata vérből (ilyen a glutén érzékenység gyorsteszt, illetve a megbízhatóbb vérvételes laborteszt)
• 2) genetikai vizsgálat vérből
• 3) szövettani vizsgálat (gyomortükrözés során vékonybélből vett minta vizsgálata)

1) Ellenanyagok vizsgálata vérből

Először is ott kell kezdenünk, hogy ha az adott személy glutént alig fogyaszt, ezek a gluténérzékenység tesztek hamisan negatív eredményt adhatnak. Ha diétázik, a vérvétel előtt újra kell gluténtartalmú ételeket fogyasztani (10 g glutén / nap a javasolt bevitt mennyiség), és 2-3 hónap múlva (vagy panasz esetén hamarabb) javasolt ezeknek a szűrő vérvizsgálatoknak elvégzése.

Sajnos ott kell folytatnunk, hogy az egyik leggyakoribb immunológiai probléma, hogy az A típusú immunglobulinjuk (IgA) hiányzik, ilyenkor pedig hiába keresne a laborvizsgálat ilyen típusú ellenanyagot, az nem lesz kimutatható, hamisan negatív eredményt kaphatunk. 100-ból két gluténérzékeny személynek nincs IgA-ja. Sokan nem is tudnak róla, nincs diagnosztizálva náluk az IgA hiány, ezért javasolt legalább 1x az életben vagy a teszttel egyidejűleg az IgA szintet is megmérni (ha IgA hiány van, egyeztessen orvosával a további teszteket, teendőket illetően).

A gyógyszertárban kapható glutén érzékenység gyorstesztek minősége, érzékenysége különböző, és legtöbbször nem nézik az immunglobulin A szintjét, így ha valakinek ez hiányzik, a teszt hamisan negatív eredményt kaphat. Az ujjbegyes vért használó gyorstesztek arra jók, ha valakinek súlyos, akut tünetei vannak (a gluténérzékenység okozhat ilyet is), és ez pozitív, gyorsabban születhet diagnózis, mert a vérvételes vizsgálatok eredménye 1-2 hét is lehet, mire elkészül. Ha pozitív a gyorsteszt, vénás vérvizsgálattal meg kell erősíteni, ha pedig negatív, és komolyan felmerül a gluténérzékenység, akkor szintén kell vérvétel, szóval önmagában a gyorsteszt semmilyen szinten nem tudja kiváltani a vénás vérvételt sajnos.

Szűrésre vénás vérvételt, ezt a laborcsomagunkat javasoljuk: Gluténérzékenység első vizsgálat (szűrővizsgálat). Azaz transzglutamináz vizsgálat (tTG IgA, tTG IgG), amit ki kell egészíteni totál IgA-val, ha sosem vizsgálták, hogy van-e immunglobulin A-ja.

Ha ez a gluténérzékenység teszt pozitív, akkor mindenképpen szükséges orvosi vizsgálatra bejelentkezni, utána dőlnek el a továbbiak. A magyar viszonyokat és várólistákat figyelembe véve azt javasoljuk, hogy már az orvosi vizsgálatra végezzék el ezt a megerősítő vérvizsgálatot, gyorsítva a diagnózist: “Laborcsomag – Gluténérzékenység második vizsgálat (megerősítő vizsgálat, pozitív szűrővizsgálat után)”. Ennek tartalma: vérkép, cöliákia-szűrés (transzglutaminázok – Coeliakia), Endomysium elleni antitest (EMA). Fontosnak tartjuk, hogy új vérvétel történjen, ne a korábban levett vért használják, hiszen ha esetleg összecserélték mással a mintáját, rosszul címkézték fel bárhol, az ilyenkor kiderülhet. (Alapvetően a külföldi ajánlások csak az EMA vizsgálatát javasolják második körben, de sok gasztroenterológus a laborhibák kizárása céljából kéri megismételni a transzglutaminázokat, a vérkép pedig a szövődményes vérszegénységet tudja megmutatni. A vashiány diagnózisáról külön cikkben írtam.)

A Kroki laborjában egy ún. kémiás csőt leveszünk tartalékba, amit 3 hónapig megőrzünk fagyasztva. Ez azért jó, mert utólag ebből rengeteg vizsgálatot tud kérni, ráadásul online kifizetheti: be sem kell jönnie a rendelőbe, mi intézünk mindent, az eredmény pedig emailben megy Önnek.

A Kroki laborjában fekvő helyzetben is lehet vért venni

2) Genetikai vizsgálat – szúrás nélkül, szájnyálkahártya törletből is lehetséges

A Krokiban is elérhető az ún. “Cöliákia HLA vizsgálat (Cöliákia genetika)”, az aktuális árát megtalálja a linken. A Krokiban már speciális eszközzel szájnyálkahártya törletből is elérhető ez a vizsgálat, ami teljesen fájdalommentes.

Ez a vizsgálat a HLA-DQ2, HLA-DQ8 genetikai variánst nézi, ami gluténérzékenység esetén jellemző eltérés. Értelmezni következőképp lehet: ha pozitív, az nem jelent semmit. Ugyanis sok egészséges ember, a populáció kb. 30-40%-a hordozza ezt a variánst anélkül, hogy valaha gluténérzékenység alakulna ki nála.

Az esetek 60-70%-ában a genetika negatív (mindkét variáns, a HLA-DQ2 és a HLA-DQ8 is), az abból a szempontból fontos információ, hogy innentől kezdve a gluténérzékenység gyakorlatilag kizárható, és nincs szükség további szűrésekre 3 évente. A gyakorlatilag kizárható annyiban pontosítandó, hogy extrém ritka esetekben előfordulhat, hogy valakinél nincsenek jelen ezek a genetikai eltérések, mégis kialakulhat gluténérzékenység, de ennek esélye egészen minimális.

A genetikai vizsgálat tehát például jó lehet akkor, ha a szülő gluténérzékeny, és szeretnénk a gyereket fájdalommentesen szűrni. A fentiekből látható, hogy kb. 60-70% az esélye, hogy negatív lesz, ekkor további szűrésekre nincs szükség soha többé, ha azonban pozitív lesz a genetika, szükséges néhány évente az ellenanyagok vizsgálata vérből.

Az IgE teszt nem jó

Számos IgE ételallergia csomag tartalmaz „glutén IgE”-t, ami azonban nem sokra jó, nem javasolt.

Take home message, azaz útravaló tudnivaló: Első gluténérzékenység tesztnek vénás vérvétel javasolt (transzglutamináz). Ha a szülő gluténérzékeny, a gyermeket szűrni kell tünetmentes állapotban is 3 évente vénás vérvétellel, de ha a gluténérzékenység genetika negatív, nem szükséges soha többé szűrővizsgálat. A Kroki laborjában 0-100 éves korig elérhető vérvétel, beutaló nélkül, ha felmerül cöliákia, szívesen segítünk.

dr. Novák Hunor

Forrás:
Diagnosis of celiac disease in children – Uptodate.com 2023
Diagnosis of celiac disease in adults – Uptodate.com 2023
Selective IgA deficiency: Clinical manifestations, pathophysiology, and diagnosis – Uptodate.com
New Guidelines for the Diagnosis of Paediatric Coeliac Disease – ESPGHAN guideline
https://www.coeliac.org.uk/information-and-support/coeliac-disease/about-coeliac-disease/causes/genetics/